2015. február 26., csütörtök

Gyermekvállalás és hedonizmus? Ezt lépték a Ratkó unokák

2811-gyel több gyermek született tavaly, mint az azt megelőző évben. Az MNO által megkérdezett demográfus szerint az adat örömteli ugyan, de egyelőre nem beszélhetünk trendváltásról.
Elég jó adat, de trendváltásról egyelőre nem beszélhetünk – így értékelte Kapitány Balázs, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese, hogy tavaly 3,2 százalékkal nőtt a születésszám. A demográfussal a relatíve bőkezű, ám elképesztően áttekinthetetlen családtámogatási rendszerről és a nők munkában tartásának bizarr eszközeiről is beszélgettünk.

– A tavaly január és december között született gyermekek száma 2811-gyel, 3,2 százalékkal haladta meg a 2013-as adatokat. Amellett, hogy kicsit több gyermek született, a halálozások száma is csökkent az előző évhez képest, így összességében mérséklődött a népességfogyás. Minek köszönhető ez a javulni látszó tendencia?
– A 3,2 százalékos növekedésről már valóban érdemes beszélni, ez egy jó adat, de nem nagyon-nagyon jó. Eléggé hosszú időszakot tudhatunk magunk mögött, amikor is a születések száma alulról súrolta a 100 ezret. 2009 és 2011 között volt egy nagyon jelentős csökkenés, ami nagy valószínűséggel a gazdasági válság miatt következett be: 2011-ben a születésszám 88 ezres mélypontra zuhant. Vártuk, hogy ezt követően mi történik, stabil marad-e ez a 90 ezer környéki születésszám, vagy visszatérünk a korábbi, a legalább 10 százalékkal magasabb szintre. Az elmúlt négy évben kis ingadozást figyelhettünk meg, most pedig ezt a valamennyire jó adatot. Fél év múlva okosabbak leszünk valamivel, ugyanis ekkorra várható, hogy a 2014 januárjában bevezetett, elég komoly népesedéspolitikai intézkedéscsomag, a gyed extra esetleges hatásai elkezdjenek kirajzolódni. A 3,2 százalékos növekedés kevés ahhoz, hogy valóban trendfordulóról beszéljünk. Az adat örömteli, lehetséges, hogy beindul valami, de ez akár belefér a szokásos ingadozásba is.

– Legalább annyira érdekes, hogy folyamatosan növekszik a házasságkötések száma, de közben paradox módon elképesztő iramban nő a házasságon kívül született gyermekek aránya. Mi lehet ennek az oka?
– 2010 óta kormányzati döntések sora preferálja a házasságot, ennek ellenére az elmúlt négy évben trendváltás nem volt megfigyelhető, sőt gyorsult a házasságon kívüli gyermekvállalás növekedése. A házasságkötések száma tehát úgy növekszik, hogy a házasságkötési kedv növekedése a többedik házasságukat kötők és a már gyerekes párok esetében jelenik meg. Egyébként az élettársi kapcsolatokban élők többsége sem házasságellenes, csak ma már nincs az a külső vagy belső nyomás, ami miatt az élettársi kapcsolatban élők megházasodjanak. Régebben volt egy nagyon erős közösségi elvárás: ha jön a baba, gyorsan irány az anyakönyvvezető. A kései szocializmusban a házasságok csaknem harmada ezért köttetett. A mostani párok nem érzékelnek ilyesfajta nyomást. Az elmúlt években egyértelműen csökkent a házasságkötés és a gyermekvállalás közötti összefüggés. Rengeteg olyan ország van, ahol kevesen kötnek házasságot, és még sincs demográfiai probléma. Ma már Magyarországon sem olyan egyszerű a történet, hogy ha a házasságot támogatom, akkor több gyermek is születik.

– Lehetséges, hogy a 2014-es növekvő születésszám a korábban elhalasztott gyermekvállalás pótlása?
– Ehhez nemcsak azt kellene tudni, hogy összesen tavaly mennyi gyermek született, hanem azt is, hogy hány évesek az anyukák, akik ezt a születési többletet produkálták, ez viszont csak márciusban derül ki. A mostani növekedés részben annak is köszönhető, hogy a gyermekvállalást halogató Ratkó unokák, a ’73-tól ’77-ig születettek gyermekei, úgy tűnik, elkezdtek megszületni.

– Tavaly az a bizarr hír borzolta a kedélyeket, miszerint a Facebook és az Apple idén januártól fizeti a női dolgozók petesejt-lefagyasztását, hogy a nők teljes energiájukkal a karrierjük építésére tudjanak koncentrálni. Várható, hogy ilyesfajta kezdeményezések Magyarországra is begyűrűznek?
– Magyarország ettől jelenleg még nagyon messze van. Nem tartanék attól, hogy két év múlva a MÁV kifizetné a kalauznők petesejt-lefagyasztását. Mindig vannak hasonlóan extrém kezdeményezések, de szerencsére mire ezek Magyarországra érnének, elhalnak. A furcsa javaslat mögött meghúzódó társadalmi probléma, az időből való kifutás nagyon is valós. Sajnos rengetegen futnak ki az időből: a gyermektelen hölgyek nagy része nem úgy válik gyermektelenné, hogy soha nem akart gyermeket, hanem egyszerűen az élete úgy alakult.

– Mennyire van hatással a média a gyermekvállalásra?
– Mindenkinek meggyőződése, hogy a médiában sugárzott családkép hatással van a gyermekvállalásra, de erre nekem tudományos, meggyőző bizonyítékot nem nagyon sikerült találnom. Nyilván a média egyfelől diktálja a trendeket, de másfelől legalább ugyanennyire igaz a fordítottja is: átalakuló családi, társadalmi viszonyaink csapódnak le abban, amit a média ábrázol.

– Milyen döntésekkel lehetne serkenteni a gyermekvállalást Magyarországon?
– Először is azt kellene célul tűzni, hogy a tervezett gyermekek megszülethessenek. Azt kell megnézni, hogy azokat a párokat, akik gyereket terveznek, milyen dolgok akadályozzák abban, hogy ezek a gyermekek valóban megszülessenek. Téves út gyerekvállalásra ösztökélni azokat a párokat, akik nem is akarnak gyermeket. Vagyis nem azt kell célként kitűzni, hogy több gyerek szülessen, hanem azt, hogy a kívánt gyermekek megszülessenek. A magyarok alapvetően elég sok gyermeket szeretnének, és ha sikerülne elérnünk, hogy a tervezett gyermekek megszülessenek, akkor sokat javulna a helyzet. Valamennyire pozitív irányú változás történt a pénzügyi rendszerben, még ha nem is minden társadalmi réteg érintett. A munka és a gyerekvállalás összeegyeztethetősége is könnyebbé vált: a kisgyermekek elhelyezését szolgáló színvonalas intézményeket építettek, nyitottak. A nyugati tapasztalatok szerint ezek mind egyértelműen képesek hozzájárulni a gyerekvállalási kedv növekedéséhez.

– Akkor mégis hol a hiba?
– Ma Magyarországon a családtámogatási rendszer áttekinthetetlenül bonyolult: rengeteg bőkezű támogatásunk van, de az érintettek nem is tudnak róla, őrületnek tűnik, de ez tényleg így van. Nyilvánvaló, hogy ha nem tudnak a támogatás létezéséről, akkor az nem válthat ki semmiféle hatást. Elsősorban nem pénzkérdés olyan rendszert csinálni, ami valamilyen formában átlátható. Nyilván senki nem a kismamabérlet miatt vállal gyermeket, de ha az ember egy döntési helyzetben van, és egyértelműen látja, hogy mik azok a támogatások, amikre számíthat, akkor ez ilyen értelemben segítheti a döntést. Fontos lenne ezeket a támogatásokat átláthatóan eljuttatni az emberekhez. Ráadásul a támogatások intézése is hihetetlen bonyolult, sok papírmunkával jár. Fontos lenne továbbá jobban bevonni a gyermeknevelésbe az apákat. A nyugati tapasztalatok azt mutatják, hogy az apukák valamilyen szintű bevonása nagymértékben segíti a többedik gyermek(ek) megszületését.

A mai fiatalok hozzáállása a gyermekvállaláshoz

A Magyar Ifjúság 2012 nagy mintás ifjúságkutatás átfogó képet fest a 15–29 éves fiatalok gyerekvállalási hajlandóságairól és attitűdjeiről. Nyolcezer fiatalt kérdeztek meg, a legfontosabb, ami a kutatás során kirajzolódott, hogy ennek a korosztálynak a többsége szeretne gyermeket vállalni – mondta az MNO-nak Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója, a Magyar Ifjúság 2012 kutatásvezetője. A fiatalok nagy része egyetért azzal, hogy a gyermekvállalás hozzájárul az ember boldogságához, de úgy gondolják, hogy a munkahely és az anyagi helyzet szempontjából nem egy pozitív tényező: a megkérdezettek többsége azt mondta, hogy a gyermekvállalás inkább rontja az anyagi helyzetet. A családpolitikai intézkedések láthatóan ösztönözni próbálják a gyermekvállalást, de Székely Levente szerint ha feltételezzük a szülők tudatosságát, a gyermekvállalás hosszú távú stratégiai döntés, így ezeknek a támogatásoknak úgy lenne igazi hatásuk, ha a különböző kormányzati ciklusokon is átívelnének. Mint mondta: az anyagi okokon kívül mélyebb okok is húzódhatnak a mögött, hogy a fiatalok napjainkban kevesebb gyermeket terveznek vagy a gyermekvállalást kitolják: ez a nemzedék nem feltétlenül önfeláldozó nemzedék, aki mindent megtenne az utódaiért, esetenként a karrier és a saját élet kényelme kerül a gyermekvállalás helyett előtérbe. „A gyermekvállalás elmaradása nem feltétlenül egy hedonista döntés a fiatalok szemében” – hangsúlyozta Székely. Másik lehetséges oka a gyermekvállalás kitolódásának, hogy az orvostudomány egyre fejlettebb, egyre későbbi életkorban is lehet egyre biztonságosabban gyermeket vállalni. Valós probléma továbbá, hogy ez a korosztály nem tudott még függetlenedni a szülőktől, a fiatalok jó része még a szüleinél él és szülei tartják el, kitolódik tehát az első gyermek vállalásának az ideje, aminek hatására már kevésbé valószínű, hogy egy következő gyermek megszületésére is sor kerüljön. Ráadásul magas a társadalmi elvárás is azzal kapcsolatosan, hogy hogyan kell nevelni egy gyermeket, mi mindent kell neki megadni, így a fiatalok sokszor ezekkel a túlzott elvárásokkal szembesülnek, ami a családtervezésükben is közrejátszik.

Forrás: mno.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése