Ki jogosult
csecsemőgondozási díjra?
A szülő nő jogosultsági feltételei
Csecsemőgondozási díjra jogosult, aki a szülést
megelőzően 2 éven belül 365 napon át biztosított volt,
és
- a biztosítás tartama alatt szül, vagy
- a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy
- a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz
folyósításának ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon
belül szül.
A szülő anya helyett más személy jogosultságának
feltételei az OEP oldalán olvasható:
A csecsemőgondozási díjra való
jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe az alábbi
időtartamokat is be kell számítani:
- a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási
díj, gyermekgondozási díj folyósításának idejét - kivéve az ún. diplomás gyedet (kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E.§
alapján megállapított gyermekgondozási díj)
- a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél
hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
- a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának
idejét.
A csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz
szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.
Nem jár csecsemőgondozási
díj a biztosítottnak:
- a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét
megkapja,
- ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet
folytat.
Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való
jogosultság kezdő napját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem -
ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a
személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is -, ha az az ellátás folyósításának
ideje alatt kerül kifizetésre.
Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja
meg, csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj.
Mennyi időre
jár a csecsemőgondozási díj?
A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő
időtartamra jár.
Az anyát 24 hét szülési szabadság illeti meg azzal,
hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot - eltérő
megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy abból legfeljebb négy hét a
szülés várható időpontja elé essen.
A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága
legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a
szülési szabadság első napjával nyílik meg.
A szülési szabadság tehát legkésőbb a szülés napjával
kezdődik, azaz a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napja a
szülés várható időpontját megelőző négy hét bármelyike lehet, de legkésőbb a
szülés napja.
Amennyiben a csecsemőgondozási díjat nem a szülő nő
kérelmezi, a szülés napjának azt a napot kell tekinteni, amikor a jogszabályban
meghatározott feltételek bármelyike bekövetkezik.
A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek
születését követő 168. napig jár, kivéve a
koraszülött gyermekek esetében.
A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a
gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést
követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is
igénybe lehet venni.
A szülési szabadság kiadására, igénybevételére
egyébként a munkáltató és a munkavállaló megállapodása az irányadó.
A szülési szabadság megszűnik:
- a 168 naptári nap elteltével,
- a gyermek halva születése esetén,
- ha a gyermek a születését követően hal meg, a halálát követő 15.
napon,
- ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós
nevelésbe vették, vagy harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális
intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezést követő napon.
A szülési szabadság tartama a fentiekben meghatározott
utolsó három esetben a szülést követően 6 hétnél rövidebb nem lehet.
Az egyéb foglalkoztatási jogviszonyokban (pl. egyéni vállalkozó, őstermelő, ún. önfoglalkoztató, megbízási
jogviszony stb.) a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezések szerint
kell a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartamát megállapítani.
Milyen
jövedelem alapján számítják a csecsemőgondozási díj összegét?
A csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál
jövedelemként kizárólag az ellátásra való jogosultság kezdő
napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a személyi jövedelemadó-előleg
megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli
egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.
1. Amennyiben az igénylő, a csecsemőgondozási díjra
való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó
napjától visszafele számítva rendelkezik a fennálló biztosítási jogviszonyában
180 naptári napi jövedelemmel, akkor csecsemőgondozási díj naptári napi
alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha
a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása
esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180
napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő
napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs
180 naptári napi jövedelem, de ezen időtartam alatt a jogosultságot
közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva
rendelkezik az igénylő legalább 120 naptári napi jövedelemmel a fennálló
biztosítási jogviszonyában, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját
a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
Ezt a szabályt alkalmazni akkor lehet, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap
folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosítási jogviszonya az igénylőnek.
3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak
szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját megállapítani, akkor
azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad
részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási
díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért –
legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés
szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a
tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a
csecsemőgondozási díj alapját megállapítani,azzal, hogy a naptári napi alap a
jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem
haladhatja meg.
A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha
az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik
hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30
naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.
Szerződés szerinti havi jövedelem:
- a betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság
kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy
hónapra járó összege,
- egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való
jogosultság kezdő napjának hónapjára számított egészségügyi szabadság
idejére járó távolléti díj,
- az egyéni és társas vállalkozók esetén a jogosultság kezdő napján
érvényes minimálbér másfélszerese,
- mezőgazdasági őstermelők esetén a jogosultság kezdő napján érvényes
minimálbér
- a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében
foglalkoztatott esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony
esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér,
egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló, szerződésben meghatározott
díj.
Csed-nél alkalmazandó kedvezményszabály: Ha
- a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő
ellátás igénybe vétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül
születik, és
- az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek
jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb
összegű, mint az újabb gyermek születése okán számított csecsemőgondozási
díj naptári napi alapja,
akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az
ellátást megállapítani, amennyiben az utolsóként megállapított ellátás alapja
kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem
figyelembevételével került megállapításra.
Álláskeresési ellátásban részesülők csed összege:
Ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság az
álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának ideje alatt,
vagy folyósításának szünetelése alatt, vagy ezek megszűnését követő 42 napon
belül nyílik meg, a csecsemőgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján
érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás
naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy
vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét.
A biztosítás megszűnését követően járó pénzbeli ellátások összegének megállapítására és
folyósítására a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Milyen mértékű
a csecsemőgondozási díj?
A csecsemőgondozási díj a naptári napi alap, illetve a
naptári napi jövedelem 70 %-a.
Az így megállapított összeg személyi jövedelemadó
köteles bruttó összeg, a megjelölt adókedvezmények figyelembe vételével a
személyi jövedelemadó-előleget a folyósító szerv levonja.
A csecsemőgondozási díj után egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulékot nem kell fizetni.
Hogyan kell
igényelni a csecsemőgondozási díjat?
A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet az OEP
által a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.
Hová kell a
csecsemőgondozási díj iránti kérelmet benyújtani?
Csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a biztosított
foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, a biztosítás fennállása alatt és
annak megszűnését követően is.
Ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, a
kérelmet a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári
feladatkörében eljáró fővárosi, és megyei kormányhivatalnál (továbbiakban:
kormányhivatal) kell benyújtani.
Mit kell
csatolni a kérelemhez?
Szülés előtt igényelt
csecsemőgondozási díj esetén
Amennyiben a biztosított a csecsemőgondozási díjat a
szülést megelőző időponttól kéri, a szülés várható időpontját a
terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolással, vagy ha a szülő nőt nem
vették terhesállományba, akkor a várandósgondozási könyv másolatával kell
igazolni. A szülést megelőző időponttól való igénylés esetén, illetve ha
a foglalkoztatónál kifizetőhely működik, a gyermek születésének tényét a
szülést követően, a születési anyakönyvi kivonat másolatával igazolni
kell. (A csecsemőgondozási díjra való jogosultság perinatális halottvizsgálati
bizonyítvánnyal is igazolható.)
Szülés után igényelt csecsemőgondozási díj esetén
Aki az ellátást csak a szülés napjától igényli, annak
a gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolványok másolatát (ennek
hiányában a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát) kell kérelméhez
mellékelni.
Szükség esetén csatolni kell
- a csecsemő örökbefogadása esetén az
örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot és az örökbefogadási
szándékról szóló igazolást,
- a biztosítás megszűnését követően igényelt csecsemőgondozási díj
esetén, vagy ha a biztosított a csecsemőgondozási díj igénybevétele vagy a
szülés napját megelőző két éven belül más foglalkoztatónál vagy
foglalkoztatóknál biztosítási jogviszonyban állt „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az
egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt,
- ha a csecsemőgondozási díjat a gyermek vér szerinti apja / gyermeket
örökbefogadási szándékkal nevelésébe vett férfi igényli, mert a szülő
nő / gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt
kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj
megállapításához" nyomtatványt kell kitölteni. Az
egészségügyi szolgáltatónak igazolnia kell, hogy a
szülő/gyermeket örökbe fogadni kívánó nő az egészségi állapota miatt
került ki a gyermek gondozását szolgáló háztartásból. Az igazolásra
szolgáló nyomtatványt is csatolni kell a kérelemhez,
- igazolást a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben
folytatott tanulmányok idejéről.
Mit kell tennie
a foglalkoztatónak az átvett kérelemmel?
Ki bírálja el a
csecsemőgondozási díj iránti kérelmet? Ki folyósítja az ellátást?
Visszamenőlegesen
is igényelhető a csecsemőgondozási díj?
Az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6
hónapra lehet érvényesíteni a csecsemőgondozási díj iránti igényt. Az ellátást
legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet
megállapítani.
Mennyi idő
alatt bírálják el a csecsemőgondozási díj iránti igényt?
Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kormányhivatalhoz, vagy az igénylő
munkáltatója által működtetett kifizetőhelyhez történő megérkezését követő
naptól számított 8 nap, feltéve, hogy a kérelem benyújtásakor rendelkezésre
álló adatok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető. Egyéb
esetben az ügyintézési határidő 21 nap.
A hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához
szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő
idő nem számít be az ügyintézési határidőbe.
Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a szülés
várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a
kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző
28. napon kezdődik.
Hogyan történik
a csecsemőgondozási díj folyósítása?
Az első megállapítást és folyósítást követően a
csecsemőgondozási díjat havonta egyszer, utólag kell folyósítani – az
igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára utalással – a
tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon.
Mit lehet
tenni, ha a döntéssel nem ért egyet a kérelmező?
Amennyiben nem ért egyet a kérelmező kérelme
elbírálásával, akkor a csecsemőgondozási díj tárgyában hozott döntés ellen
lehetőség van fellebbezni.
A jogorvoslati lehetőségekről bővebben a pénzbeli
ellátásokra vonatkozó közös szabályoknál olvashat.
Lehet-e kapni
csecsemőgondozási díjat, ha a szükséges biztosítási idővel a kérelmező nem
rendelkezik?
Abban az esetben, ha a biztosítottnak minősülő kérelmező nem rendelkezik a
csecsemőgondozási díj folyósításához szükséges 365 nap biztosítási idővel, a
társadalmi szolidaritás elve alapján a kormányhivatalnak lehetősége van arra,
hogy meghatározott keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános
szabályoktól eltérően állapítsa meg a csecsemőgondozási díjra való
jogosultságot annak is, aki arra a méltányossági jogcím nélkül nem lenne
jogosult.
A méltányosságból engedélyezhető csecsemőgondozási díj
szabályairól itt olvashat:
A végére még egy jó tanács: Türelem, türelem, türelem (az ügyintézéshez)!
Forrás: www.oep.hu
